0%

Internetfüggőség – melyek az intő jelek, és mit tehetsz ellene?

Az internetfüggőség nem más, mint az egész életmódot átalakító, kontrollvesztett állapot, amely a nem kémiai függőségek, vagyis viselkedési addikciók közé tartozik. Több megvalósulási formája létezik a közösségi portálokon való túlzott időtöltéstől kezdve a számítógépes játékokon át az online ismerkedésig, kapcsolatépítésig. Kutatások szerint a fiatalok körében körülbelül 10 százalékban fordul elő az internetfüggőség.

Az internetfüggőség hátterében általában összetett pszichológiai folyamatok, problémák állnak, melyek elől az ember az internet világába menekül. Függőségről beszélhetünk akkor, ha az illető abba akarja hagyni a netezést, de nem tudja kontrollálni magát, és a szükségesnél jóval több időt – bizonyos kimutatások szerint napi hat óránál többet – tölt el internetezéssel. 

Melyek az internetfüggőség jelei? 

A függőséget jellemzően az alábbi tünetek alapján állapíthatjuk meg: 

  • Elveszítjük a kontrollt az internethasználat felett, képtelenek vagyunk leállni, még akkor sem, ha külső körülmények kényszerítenek rá.
  • A mindennapi életben hátrányt okoz, elvonja a figyelmedünket más tevékenységekről, negatívan befolyásolja a személyes kapcsolataink minőségét.
  • Az internet és a hozzá kapcsolódó témakörök uralják a gondolatainkat, ez válik a legfontosabbá, minden más érdektelen számunkra.
  • Elvonási tünetek jelenhetnek meg, például szorongás, ingerlékenység, düh, feszültség.
  • Idővel növelnünk kell az internethasználat mértékét, hogy kielégítsük az igényeinket. 

Mitől válhatunk függővé? 

A leginkább függőséget kiváltó vetülete az internetnek a társas kapcsolattartásra használt interaktív funkciók, főleg az azonnali üzenetküldésre, visszacsatolásra alkalmas eszközök. Ezek előnye, hogy könnyebbé teszik a kapcsolatfelvételt, ugyanakkor a vele járó függőség épphogy elszigeteltséghez és magányossághoz vezet.

A chates alkalmazások, online játékok esetében nem kell várni a visszacsatolásra, nem alakul ki a késleltetés képessége. Ez különösen a fiatal, fejlődő szervezetre nézve jelent kockázatot. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) reprezentatív kutatása szerint egyre fiatalabban kezdenek internetezni a magyar gyerekek: 2017 és 2020 között majdnem megduplázódott azoknak a 7-8 éves gyerekeknek a száma, akik saját mobiltelefonnal rendelkeznek. 

A felmérés szerint a magyar szülők nagyjából harmada gyermeke digitális életében nem tilt, nem korlátoz, nem ellenőriz és nem is beszélget a netes tapasztalatokról.

Mit tehetsz ellene?

  • A számítógépes játékoknál tudatosan korlátozzuk a játékra szánt időt! 
  • Használj szűrőprogramokat, amelyek bizonyos oldalakat, tevékenységeket korlátoznak! 
  • Ha a családban előfordult bármilyen függőség, akkor különösen figyelj oda a megelőzésre, főleg gyermeked esetében! 
  • És talán a legfontosabb: fordulj szakemberhez! Az úgynevezett kognitív viselkedésterápia sokat segíthet a függőség kezelésében. 

A közösségi média mentális egészségre gyakorolt hatásai 

A közösségi média használata és az ott szerzett lájkok az agyunk jutalomközpontját aktiválják és dopamint szabadítanak fel, amely az örömérzethez kapcsolódó kémiai anyag. Tudatos hozzáállással kikapcsolódást, szórakozást, sőt még tanulási lehetőséget is kínálnak ezek a platformok, túlzott használatuk azonban szorongáshoz, depresszióhoz és krónikus stresszhez vezethet.

A közösségi felületek megkönnyítik a társas interakciót, lehetővé teszik, hogy ismerkedjünk, és segíthetnek meglévő kapcsolataink fenntartásában, ápolásában is. A digitális kapcsolatok azonban nem helyettesíthetik a személyes találkozók pozitív pszichológiai hozadékait. Ráadásul a túl sok internetezéssel töltött idő épp az élő kapcsolatainkra szánt idő rovására megy, ezáltal hozzájárul az egyén elszigetelődéséhez is.

Ha túl sok időt töltünk a közösségi platformokon, az egy ismétlődő negatív ciklust hozhat létre. Előfordulhat, hogy gyakrabban használjuk a közösségi médiát, amikor magányosnak, stresszesnek érezzük magunkat vagy szorongunk, azt gondolva, hogy majd jobb kedvre derít, miközben épp az ellenkező hatást érjük el vele. 

Kamaszok a közösségi médiában 

A Facebook, Instagram és TikTok hatással van az önértékelésünkre, és különösen a kamaszokat érinti érzékenyen, hiszen az ő személyiségük amúgy is jelentős változásokon megy keresztül. 

A közösségi média platformok gyakran azt az érzetet keltik, hogy mások sokkal izgalmasabb, érdekesebb, kényelmesebb életet élnek nálunk, ezáltal pedig az lehet az érzésünk, hogy lemaradunk a többiek mögött. A folyamatos összehasonlítgatás aláássa az önbizalmunkat és a cselekvőképességünket, idővel pedig szorongáshoz, depresszióhoz vezethet. 

A közösségi felületek a testképünkre is negatív hatással lehetnek, amennyiben folyamatosan olyan tartalmak jelennek meg a hírfolyamunkban, amelyek csak egyfajta szépségideált reprezentálnak. 

Nem mehetünk el a cyberbullying jelensége mellett sem, melyet a legtöbb fiatal élete során legalább egyszer megtapasztal. A zaklatók leggyakrabban a közösségi platformokat használják inzultálásra: fájdalmas hazugságokat terjesztenek, és olyan pletykákat indítanak, amelyek hosszú távú érzelmi sebeket okozhatnak az áldozatoknak. Az ilyen sérelmek orvoslására nyújthat segítséget az NMHH Internet Hotline szolgáltatása. 

Ez is érdekelheti