Unokázós csalások: mik ezek, és hogyan kerüljük el őket?
Az idősek ellen elkövetett csalások jelentős része az interneten létrehozott hamis profilokhoz köthető. Ilyen esetekben a visszaélést elkövető személy nem a saját nevében, hanem valaki más személyiségével vagy egy szervezet nevével visszaélve, esetleg egy kitalált személy profiljával regisztrálja magát a közösségi médiában. A hamis profilokról indított támadások különösen veszélyesek lehetnek az idősekre nézve, akik digitális tapasztalatlanságuk miatt könnyebben válhatnak a csalók céltáblájává.
Ha 1 perce van
Hogyan ismerjük fel az álprofilokat?
-
Fotó: nincs vagy rossz felbontású arcképe van a csalónak, esetleg egy híresség arcmását használja.
-
E-mail-cím: ha értelmetlen, betűkből és számokból álló sorokat látunk a feladó nevében vagy e-mail-címében, valószínűleg spam e-maillel van dolgunk. Néha ez nyilvánvaló, mint például az example@abkljzr09348.biz esetében, máskor viszont a változások kevésbé feltűnőek, például az example@paypa1.com a paypal.com helyett.
-
Profil: szokatlan a felhasználó neve és/vagy hiányosan kitöltött a névjegye. Kevés adattal, hanyag módon készített, felületesen felépített az oldal. Alig van ismerőse, idővonalán nincs „múltja”.
Ha van még 3 perce
A hamis profilokat azért hozzák létre, hogy név nélkül vagy mások profilja mögé bújva, ezáltal valós kilétüket eltitkolva csapjanak be másokat, igen gyakran időskorúakat. A zsarolóvírusoktól kezdve az adathalászaton át a megtévesztő telefonhívásokig rengeteg műfaja létezik a hamis profilokról elkövetett internetes csalásoknak. Ezek motivációja többnyire ugyanaz, mint az offline csalásoknak; pénzszerzés, információszerzés vagy befolyásolás. A kiberbűnözők az általános emberi hiszékenységet használják ki, ami az idősebb korosztály digitális tapasztalatlanságával karöltve jelentősen megkönnyítheti a dolgukat.
Az idősek digitális tapasztalatlanságuk miatt könnyebben válhatnak a csalók céltáblájává
7 tanács az Országos Rendőr-főkapitányságtól, hogy ne váljunk csalók áldozatává
- Ha olyan telefonhívást vagy levelet kapunk, amelyben valami sürgős problémára hivatkozva pénzt vagy adatokat kérnek tőlünk, előbb járjunk utána, hogy valóban baj van-e!
- Ha egy rokonunkra vagy a bankunkra hivatkoznak, tegyük le a telefont, majd keressük fel közvetlenül az említett személyt, bankot!
- Tartsuk szem előtt, hogy hivatalos személy soha nem kér pénzt, legyen szó akár rendőrről, tűzoltóról vagy mentőről.
- Tegyünk fel ellenőrző kérdéseket, hogy megbizonyosodjunk arról, tényleg a hozzátartozónk keresett-e fel minket.
- Legyen gyanús, ha pénzátutalásra kérnek minket, illetve ha a banki adatok megadására köteleznek. Bankkártyaadatainkat semmilyen körülmények között ne adjuk meg idegeneknek.
- Ne adjuk meg személyes adatainkat ismeretleneknek!
- Ha felmerül, hogy bűncselekményt próbáltak meg elkövetni ellenünk, hívjuk azonnal a 112-es segélyhívószámot!
Ha van még 5 perce
Hogyan történik a megtévesztéses csalás?
Az időskorúak megtévesztésére szerveződött bűnözői körök által elkövetett csalások általában ugyanazt a módszert használják. Ennek során a szervezet egyik tagja telefonon vagy a közösségi médiában, e-mailen felkeresi az időskorúakat, és egy családtagnak vagy közeli barátnak adja ki magát. A csaló olyan helyzetet ismertet, amelynek eredményeként azonnal pénzre van szüksége, és meggyőzi, hogy támogassa őt. Egyes esetekben a bankkártyaadatok bediktálását kérik, amivel különböző online tranzakciókat hajtanak végre, jelentős anyagi károkat okozva ezzel. Máskor az álrokon egy „ismerősét” küldi el az idősek lakcímére, hogy átvegye a pénzt vagy értékes tárgyakat, ékszereket.
A megtévesztéses csalások egy másik formája az online álprofilokhoz, e-mail-címekhez köthető. Az adathalász e-mailek a kiberbűnözők által sok embernek küldött spamek egyik leggyakoribb típusa. Lényege, hogy a kiberbűnözők egy valósnak látszó e-mail-címet készítenek el, melyről valósnak látszó üzenetet küldenek, amiben arra kérnek minket, hogy adjunk meg bizonyos személyes vagy pénzügyi adatot.
A leggyakoribb adathalász spam üzenetek a következőkről szólnak:
- Számlabefizetésre vonatkozó felszólítás
- A jelszó visszaállítására vagy a fiók ellenőrzésére vonatkozó kérés
- Nem Ön által végrehajtott vásárlások igazolása, azok megerősítésére vonatkozó kérés
- Technikai támogatási csalások – eszközbeállításokkal vagy egyéb digitális szolgáltatással kapcsolatos üzenetek.
Pár egyszerű lépéssel sokat tehetünk online biztonságunkért. Az aranyszabály azonban mindig ugyanaz: ha bizonytalanok vagyunk, inkább feltételezzük a legrosszabbat és járjunk utána! Beszélgessünk minél többet erről idős rokonainkkal, ismerőseinkkel, így kisebb eséllyel csaphatják be őket.
