0%

Unokázós csalások: mik ezek, és hogyan kerüljük el őket?

utolsó módosítás: 2022. október 20. 15:33

Az idősek ellen elkövetett csalások jelentős része az interneten létrehozott hamis profilokhoz köthető. Ilyen esetekben a visszaélést elkövető személy nem a saját nevében, hanem valaki más személyiségével vagy egy szervezet nevével visszaélve, esetleg egy kitalált személy profiljával regisztrálja magát a közösségi médiában. A hamis profilokról indított támadások különösen veszélyesek lehetnek az idősekre nézve, akik digitális tapasztalatlanságuk miatt könnyebben válhatnak a csalók céltáblájává.

Hogyan ismerjük fel az álprofilokat?

  • Fotó: nincs vagy rossz felbontású arcképe van a csalónak, esetleg egy híresség arcmását használja.

  • E-mail-cím: ha értelmetlen, betűkből és számokból álló sorokat látunk a feladó nevében vagy e-mail-címében, valószínűleg spam e-maillel van dolgunk. Néha ez nyilvánvaló, mint például az example@abkljzr09348.biz esetében, máskor viszont a változások kevésbé feltűnőek, például az example@paypa1.com a paypal.com helyett.

  • Profil: szokatlan a felhasználó neve és/vagy hiányosan kitöltött a névjegye. Kevés adattal, hanyag módon készített, felületesen felépített az oldal. Alig van ismerőse, idővonalán nincs „múltja”.

A hamis profilokat azért hozzák létre, hogy név nélkül vagy mások profilja mögé bújva, ezáltal valós kilétüket eltitkolva csapjanak be másokat, igen gyakran időskorúakat. A zsarolóvírusoktól kezdve az adathalászaton át a megtévesztő telefonhívásokig rengeteg műfaja létezik a hamis profilokról elkövetett internetes csalásoknak. Ezek motivációja többnyire ugyanaz, mint az offline csalásoknak; pénzszerzés, információszerzés vagy befolyásolás. A kiberbűnözők az általános emberi hiszékenységet használják ki, ami az idősebb korosztály digitális tapasztalatlanságával karöltve jelentősen megkönnyítheti a dolgukat.

Az idősek digitális tapasztalatlanságuk miatt könnyebben válhatnak a csalók céltáblájává

7 tanács az Országos Rendőr-főkapitányságtól, hogy ne váljunk csalók áldozatává

  1. Ha olyan telefonhívást vagy levelet kapunk, amelyben valami sürgős problémára hivatkozva pénzt vagy adatokat kérnek tőlünk, előbb járjunk utána, hogy valóban baj van-e!
  2. Ha egy rokonunkra vagy a bankunkra hivatkoznak, tegyük le a telefont, majd keressük fel közvetlenül az említett személyt, bankot! 
  3. Tartsuk szem előtt, hogy hivatalos személy soha nem kér pénzt, legyen szó akár rendőrről, tűzoltóról vagy mentőről. 
  4. Tegyünk fel ellenőrző kérdéseket, hogy megbizonyosodjunk arról, tényleg a hozzátartozónk keresett-e fel minket. 
  5. Legyen gyanús, ha pénzátutalásra kérnek minket, illetve ha a banki adatok megadására köteleznek. Bankkártyaadatainkat semmilyen körülmények között ne adjuk meg idegeneknek. 
  6. Ne adjuk meg személyes adatainkat ismeretleneknek! 
  7. Ha felmerül, hogy bűncselekményt próbáltak meg elkövetni ellenünk, hívjuk azonnal a 112-es segélyhívószámot!

Hogyan történik a megtévesztéses csalás? 

Az időskorúak megtévesztésére szerveződött bűnözői körök által elkövetett csalások általában ugyanazt a módszert használják. Ennek során a szervezet egyik tagja telefonon vagy a közösségi médiában, e-mailen felkeresi az időskorúakat, és egy családtagnak vagy közeli barátnak adja ki magát. A csaló olyan helyzetet ismertet, amelynek eredményeként azonnal pénzre van szüksége, és meggyőzi, hogy támogassa őt. Egyes esetekben a bankkártyaadatok bediktálását kérik, amivel különböző online tranzakciókat hajtanak végre, jelentős anyagi károkat okozva ezzel. Máskor az álrokon egy „ismerősét” küldi el az idősek lakcímére, hogy átvegye a pénzt vagy értékes tárgyakat, ékszereket. 

A megtévesztéses csalások egy másik formája az online álprofilokhoz, e-mail-címekhez köthető. Az adathalász e-mailek a kiberbűnözők által sok embernek küldött spamek egyik leggyakoribb típusa. Lényege, hogy a kiberbűnözők egy valósnak látszó e-mail-címet készítenek el, melyről valósnak látszó üzenetet küldenek, amiben arra kérnek minket, hogy adjunk meg bizonyos személyes vagy pénzügyi adatot.

A leggyakoribb adathalász spam üzenetek a következőkről szólnak:

  • Számlabefizetésre vonatkozó felszólítás
  • A jelszó visszaállítására vagy a fiók ellenőrzésére vonatkozó kérés
  • Nem Ön által végrehajtott vásárlások igazolása, azok megerősítésére vonatkozó kérés
  • Technikai támogatási csalások – eszközbeállításokkal vagy egyéb digitális szolgáltatással kapcsolatos üzenetek.

Pár egyszerű lépéssel sokat tehetünk online biztonságunkért. Az aranyszabály azonban mindig ugyanaz: ha bizonytalanok vagyunk, inkább feltételezzük a legrosszabbat és járjunk utána! Beszélgessünk minél többet erről idős rokonainkkal, ismerőseinkkel, így kisebb eséllyel csaphatják be őket.

Ez is érdekelheti